Bár ne létezne a szerelem...

    Összeomlott szív és lélek


Hiába leltem újra rá, arra, akit szeretek,
Sajnos eme világban vele együtt nem lehetek.
Mindig megfájdul a szívem, amikor eszembe jut,
Szemem sarkában a sok könnycsepp hirtelen összefut.

Nem tudom, mit tegyek, megmondjam neki vagy inkább ne…
Kevés bennem a remény, hogy ő is viszont szeretne.
Kevés bennem a remény, mert olyan lány nem létezett,
Akinek fontos lettem volna és szívből szeretett.

Titkolom s magamba fojtom, hogy mennyire szeretem,
Senki más nem érdekel, egyedül csak ő kell nekem.
Ha bevallanám neki, félek, hogy megint csalódnék,
És a bús komor sötétségben újra elkallódnék…

Összeomlott szívem s lelkem, oly annyira szeretem,
Nem tudom, mit tegyek… a napjaimat átszenvedem.
Bárcsak lenne bátorságom, hogy bevalljam neki,
Szívem ezen a földön egyedül csak őt szereti.


                                                                 Antal Dávid
                                                                  2014.05.30.