Nő nélkül nem élet az élet
Vannak, kik azt mondják, ha nincs nő, nincs sírás,
S meg vannak győződve, hogy ez a szent írás…
Én, inkább, ha lehet, szenvedek és sírok,
Csak lenne már egy lány, kihez verset írok.
Számomra nő nélkül nem élet az élet,
Ha tehetném, kútba dobnám az egészet…
A szerelem nélkül én egy senki vagyok,
Nő nélkül minden célt és álmot feladok.
Huszonhét év alatt nem tapasztaltam még,
Egyetlen lánynak sem az édes szerelmét.
Csókolni, nem tudom milyen érzés lehet,
Mint ahogy azt sem, milyen, ha egy lány szeret.
Egyetlen vágyam hozzábújni az ágyon,
Úgy végre nekem is jutna pár szép álom.
Bárcsak megtalálnám Őt az életemben,
Hogy boldogságot érezhessek lelkemben.
Ha nincs nő, nincs sírás, sokan ezt állítják…
Nem kapok esélyt, szívem ezzel fájdítják.
Hiába szedek rímekbe szép bókokat,
Nem kapok mást az élettől, csak pofonokat.
Bárcsak nekem is lenne már kedves párom,
S nem kellene utamat egyedül járnom.
Bárcsak minden percben megölelhetném Őt,
Ki miatt szebbnek látnám végre a jövőt.
Antal Dávid
2014.02.04.