Séta az esőben
Néha jól esik szakadó esőben sétálni,
Mert könnyeimet elrejtem és nem lehet látni.
Elrejtem könnyeimet az egész világ elől,
Hogy ne lássák fájdalmam, csak arcomon az erőt.
Hogy ne lássák fájdalmam, amit a szerelem szül...
Ami miatt nehéz napokon megyek keresztül.
Szakad az eső, így jól elrejtem könnyeim,
Reménytelenül és magányosan telnek éveim.
Szívemben felhalmozódó hatalmas szeretet,
Mely szemem sarkába gyűjti a könnycseppeket.
Kimegyek sétálni, amikor esik az eső,
Hogy a könnyeim titokban hadd jöjjenek elő.
Szakadó esőben sétálni nagyon szeretek,
Olyankor nem látja senki, mennyire szenvedek.
Esős időben az utcák általában üresek,
Így a fájdalmammal magamban lehetek.
Fáj a magány, a reménytelenség, a szerelem...
Egy életen át súlyos bánat ül a szívemen.
Fejemen, vállaimon apró esőcsepp kopog,
Élek, sétálok, de szívem remény nélkül dobog.
Antal Dávid
2014.05.18.