Egy újabb boldogtalan ünnep

     Boldogtalan Karácsony


Idén sem teljesült huszonhét éves álmom,
Mit sem ér így a Mikulás és a Karácsony…
Fájó szívvel nézem mindig a boldog párokat,
Feszült minden éjszaka, feladtam az álmokat.

Hosszú évek óta sötétek az ünnepek,
Mert akit szívem szeret, enyém soha nem lehet.
Szívem összeroskad a magány súlya alatt,
Most már biztos benne, végleg magára maradt.

Nincs ajándék, amely boldoggá tudna tenni,
Nincs lány, aki engem szívből tudna szeretni.
Sok apró magányos angyal ül a faágon,
Remény nélkül boldogtalan minden Karácsony…


                                                         Antal Dávid
                                                          2014.12.25.