Egyszer...

Kisvirág síromon


Létezésem nem végtelen,
ingadozó az életem
görbéje,
Egyszer fenn vagyok, egyszer lenn,
ez az emberi életem
törvénye.
De nem létezik boldogság,
bánatomra nincs orvosság…
Hm… szerelem…
Egyedül vagyok mindenhol,
S nem lelem a helyem sehol…
gyötrelem.
S mivel, én meg nem változok,
e világból eltávozok
majd inkább,
Hogy ne rontsam el mások kedvét,
s ne szürkítsem senki életét,
így tisztább.
Föld porába eltemetnek,
s az emberek elfelednek
majd egyszer…
Kisvirág nyílik síromon,
általa szebb az alkonyom
ez egyszer.


                                Antal Dávid
                                 2014.06.13.