Elég volt

Engedd el a kezem


Hallod-e élet, aki folyton kibaszol velem…
Rohadtul elég volt, engedd el végre a kezem!
Hadd pusztuljak, mint a rusnya férgek téli fagyban,
Síromon hadd fürödjön virág napsugarakban.

Engedd el a kezem, hadd szűnjek meg létezni,
Elég volt nekem, nem akarok semmit érezni.
Az élet szenvedés, kínzó gyötrelem és szívás,
Számomra csak a halál maradt, mint kihívás.

Hát engedd el a kezem, hadd zuhanjak a mélybe,
Hadd törjek apró darabokra, millió részre.
Hadd rohadjon el testem a föld mélyébe zárva,
Sose élhettem szerelemben, fellegekben szállva.

Örökre elég volt belőled, te mocskos élet…
Nyugodt szívvel hajtom le ezt a kis üveg mérget.
Nincs miért várni a holnapot, nincs kit szeretni,
Csak ezt az életet szeretném végleg elfeledni.


                                                         Antal Dávid
                                                          2015.02.03.