Elhunyt vadászgörényemnek Karácsonyra

       Karácsonyi gyertyaláng


Mécses ég Karácsonykor az udvaron, a síron,
Többé már nem lehetsz velem, ezért kell most sírnom.
Nyolc szép év után elmentél és itt hagytál engem,
Hatalmas fájdalom, ami, azóta él bennem.

Idén számomra már nem is ünnep a Karácsony…
Nem lehet velem a kis görényem, a barátom.
Nyolc éven át barátnő helyett barátnőm voltál,
Távozásodkor szívemben hatalmas űrt hagytál.

Te voltál a nő, ki elfogadott és szeretett,
Aki boldog volt mindig, hogy ha velem lehetett.
Életemnek értelmet egyedül csak Te adtál,
Kiért mindig haza jártam, tudva, csak rám vártál.

A szívem ily nagyon egy kisállatot szeretett,
S amikor csak hozzá bújtam ezt érezni lehetett.
A szívemben egy ideje minden nap sötét már,
Csak akkor lennék boldog újra, ha Őt visszakapnám.

Az én kis drága vadászgörényem, drága Fridám,
Remélem, hogy léted a túlvilágon is vidám.
Tiszta szívből szerettelek és nagyon hiányzol!
Karácsonykor a gyertya egyedül neked lángol.

Gyertyát gyújtok sírodon, Karácsonykor, Szent Este,
Csodálva a lángot, szép emlékeinken merengve.
Bárhol is legyél, remélem, eljut hozzád az ima,
Boldog Karácsonyt kívánok, kedves vadászgörényem, Frida!


                                                                                      Antal Dávid
                                                                                       2013.12.24.