Elmegyek innen messze

    Csillagok, csillagok


Nagy esők jönnek és én elindulok,
Remény nélkül élni tovább nem tudok…
Sötét éjszakán, ha többet nem jövök,
Lehet, e világból végleg eltűnök…

Elindulok, s elmegyek innen messze,
E földön régóta el vagyok veszve…
Bárcsak tudnám, hogy most merre járok,
Melyik azaz út, amin Rá találok.

Nagy esők jönnek, és csak üldögélek,
Reményt iránta már nem remélek.
Farkasszemet nézek életemmel,
Feladom a harcot az érzelmemmel…

A fényes csillagokra felnézek,
Miközben szépen lassan elvérzek.
Elvérzek szívemen a mély sebtől,
Melyet egykor kaptam a szerelemtől.

S csak nézem odafent a sok csillagot,
Tudom, örökre egyedül maradok.
Sosem jön el, hiába is várom.
A szerelem, a remény s Ő, csak álom…


                                                   Antal Dávid
                                                    2014.12.10.
                               (Republic – 67-es út feldolgozása)