Ördög vagy Angyal
Sok gúny és megalázás alatt,
Az én lelkem két részre szakadt.
Ős lelkem szeret, hisz és bízik,
Míg az új, gyűlölettől hízik…
Hétköznapok minden percében,
Régi lelkierőm teljében,
Harcot vívok saját magammal…
De ki győz? Ördög vagy a kisangyal?
Gyűlölet vagy szeretet a tét,
Ettől oly bizonytalan e lét…
Aki régen voltam, már nincsen,
Körülöttem sötét lett minden.
És félek! Félek az élettől,
Félek az idegen embertől,
Aki nem lát mást csak a külsőm,
S ez láttán már nem érdekli belsőm.
Nem ismer, de elítél s kinevet…
Mikor meglátja pici fejemet.
Hogy győzzön így az angyal, ki vidám?
Ha csak gúnyt űz belőlem a világ…
Van barátom, ki megvigasztal,
Ezért nem adja fel az angyal.
Általa még él bennem a szeretet,
S nem adja lelkemből a jó szeletet.
Elgyengülök a lelki harcban,
Egyedül maradok e bajban.
Gyűlöljek, vagy inkább szeressek,
Vagy a halálhoz utat keressek?
Talpon maradok, vagy elbukok?
Mennybe, vagy a Pokolba jutok?
Lelkem boldog legyen, vagy szomorú?
Millió kérdést vet e háború.
Csak küzd, két részre szakadt lelkem,
Mint a két ellenség egy telken.
Harcot vívok saját magammal…
De ki győz? Ördög vagy a kisangyal?
Antal Dávid
2013.07.03.