kopp kopp...

             Csak egy vendég


Ebben a világban én csak egy vendég vagyok,
Nem rég érkeztem, de lassan el is távozok.
Jóval és sok rosszal is megkínál az élet,
Ahogy vendéglátótól illik a vendéget…

Egy vendég vagyok, aki egykor becsöngetett,
Kit a vendéglátó élet lassan tönkre tett.
Nagy kosár szeretetet hoztam ajándékba,
De nem lett belőle más, csak az élet játéka…

Szeretetem értéktelen játékszer csupán,
Minek maradjak tovább huszonhét év után?
Tovább nem maradhatok, úgy érzem legbelül,
S ahogy jöttem, úgy távozom, egyes egyedül…

Meguntam a vendégséget, s azt, hogy itt vagyok,
Felkerekedek, és csapot-papot itt hagyok.
Vendég voltam a Földön, de már vár rám az Ég,
Meguntam mindent, nem leszek itt tovább vendég…


                                                                     Antal Dávid
                                                                      2014.06.18.