Lent a mélyben...

  Mélyberántó örvény


Az élet vad folyamában úsztam,
Lehúzott egy örvény s belefulltam.
Sötét volt odalent s fagyos hideg,
Rémület fojtotta meg szívemet.

Nem is kapálóztam, csak elsüllyedtem,
Testemet fagy járta át, megdermedtem.
Elveszett minden célom és álmom,
Nem maradt kedvem a föld porán járnom.

Hagytam, hogy az örvény mélyre rántson,
Hogy engem többé senki se lásson…
Nő nélkül egy senkiként merültem el,
Nem bírtam tovább a szerelemmel.

Az élet hömpölygő folyamában
Elmerülve semmivé váltam…
Élet hullámain lebeg holt testem,
Miután darabokra tört a lelkem.


                                          Antal Dávid
                                           2014.09.03.