Magányos kisvirág

Kertemben nyíló vörös rózsa


Kertemben nyílik a vörös rózsa,
Pörög az élet, ketyeg az óra.
Magányos a rózsa, mint a szívem,
Nincs lány szemeim előtt a színen.

Vörös rózsa nyílik a kertemben,
Tövise sebet fakaszt lelkemben.
S ahogy felszínről csordogál vérem,
A remény rég halott, tudom, érzem.

E vörös rózsát nincs kinek adni,
Nincs, ki után lehetne szaladni.
Utána szaladva, kezét fogva,
„Szeretlek” két szép szemébe mondva.

Pörög az élet, ketyeg az óra,
Kertemben virágzó vörös rózsa.
Huszonhét éve élek egyedül,
Már csak fájdalmat érzek legbelül.

Merre van a lány, ki boldoggá tesz,
Kitől az életem végre szebb lesz?
Ki elfogadja tőlem a rózsát,
Szeretettel viszonozza árát.

Hol a lány, kit boldoggá tehetek,
Kihez írhatok szerelmes rímeket?
Hol a lány, akire vár a rózsa,
Kinek feltámaszt szerelmes csókja.


                                          Antal Dávid
                                           2014.02.05.