Jó napom van!
Négy hét után ma úgy keltem fel,
Szembenézek a félelmemmel.
Hajnalban még szürke volt az ég,
De én azt mondtam, ebből elég!
Felkeltem, majd erőt gyűjtöttem,
S démonjaimmal megküzdöttem,
Kiktől sötétség volt lelkemben,
És hosszú ideig rettegtem.
De hát én, még mindig ÉN vagyok,
S ellenük hősiesen harcolok!
Küzdök, hogy önmagam lehessek,
És a mélybe nehogy leessek.
Szívem mélyén erősen hittem,
Lelkem így győzelemre vittem!
Szertefoszló szürke felhők közül,
Rám mosolygott a Nap, szívem örül.
Mosolyogva, stabilan állok,
Nyugodttá váltak végre az álmok.
Győzelmet arattam a harcban,
Ma végre újra jó napom van!
Antal Dávid
2013.09.26.