Nagyon hiányoznak már :(

   Három leányzó


Négy testben egyetlen lélek,
De szétsodorta az élet…
Négy testben négy lélek lettünk,
Egymástól messze kerültünk.

Rég láttam bájos arcukat,
Nem hallhatom már hangjukat,
Nem foghatom meg a kezük,
S nem látom gyengéd tekintetük.

De őrzöm még szívem mélyén,
S gyakran merengek emlékén,
Három aranyos leánynak,
Három hű igaz barátnak.

Hiányuk nem csillapodik,
Mindinkább csak gyarapodik…
Jól tudom, cselekednem kell,
Mert lelkem nyugalmat nem lel.

Így a nap majd eljön újra,
Felkerekedek az útra,
A szívem nyugat fele húz,
Nem halványul benne a múlt.

Négy testben egyetlen lélek,
Történetünk még nem ért véget!
Tudom, egyszer újra látom,
Három kedves jó barátom.


                                       Antal Dávid
                                        2014.09.24.