Nagypapám, Vámos Károly, emlékére, aki egy nagyszerű ember és remek tanár volt

Októberi eső
(Nagypapám, Vámos Károly, emlékére, aki egy nagyszerű ember és remek tanár volt)


Esőcseppek hullnak alá szürke fellegekből,
Mert Isten magához rendelt Földi életedből.
Odafent még a kis angyalok is megsiratnak,
Úgy, mint a családtagok, kik nélküled maradtak.

Októberi eső áztatja szomorú arcunk,
Hogy itt hagytál bennünket, fájdalmas minden napunk.
Szűk családod melletted volt utolsó órádban,
Végig szorítottuk a kezedet a kórházban!

S Téged gyászol most Kecskemét, Solt és Fülöpszállás,
És sok diák, aki a tanításodért hálás!
Kiknek egykor Te voltál a követendő példa,
Könnyet ejt Érted, sok régi jó tanár, kolléga.

A Katona Gimnázium homlokzatán lebeg
Fekete lobogó, mellyel tisztelegnek Neked.
Lent a Földön már éppen eleget szorgoskodtál,
Békés nyugalmadra ezáltal most rászolgáltál.

Most a felhőket simítod kezeddel odafent,
De érezzük érintésed szívünkben, odabent.
 Esőcseppek hullnak alá szürke fellegekből,
Mert Isten magához rendelt Földi életedből.


                                                              Antal Dávid
                                                               2013.10.10.