Pokol kapujában
Pokol kapujában állok,
Párt magamnak nem találok.
Szívem lángol, mint a Pokol tüze,
Nem oltja el lángjait semmi se.
Lelkem a Pokolban jár ma,
Csak az én szívem az árva.
Nálam van a kulcs, de hol a zárja?
Hol van az én szívemnek a párja?
Pokol minden napom s percem,
El kell innen mennem...
Elmenni innen a túlvilágra,
A boldogság úgy sem talál rám ma.
Pokol tüzében égek el,
Így nem jutok az égbe fel...
Halálra kínoz a szerelem,
Nélküle mit sem ér az életem...
Én itt csak egy senki vagyok...
E világban nem maradok!
Reménytelen szerelem légy átkozott!
Szívem mindent feladva távozott.
Antal Dávid
2014.05.21.