Pusztulás

             Megsemmisülés


Álmaimért sok éven át szívvel-lélekkel harcoltam,
De a be nem teljesüléssel csak sebeket karcoltam…
Mély sebeket karcoltam reményteljes szívembe,
Így sötétedett be egyre jobban a létembe.

Mint egy LEGO építmény, apró darabokra hullottam,
Hosszú sötét alagútban egyre mélyebbre kullogtam.
Nem lelem végét e félelmetes alagútnak,
Bennem a remény ragyogó fényei kimúltak…

Apró darabokra hullva folyik szerte szét a vérem,
A sebektől, amelyeket szívembe karcoltam mélyen.
Testem-lelkem átjárja a végelgyengülés,
Már nem vár rám más, csak a teljes megsemmisülés.


                                                                        Antal Dávid
                                                                         2015.01.29.