Tiroli tájakon
Hegy oldalán üldögélek egy fapadon,
Napsugarak ragyogják be e szép napom.
Szellő simogatja meg a zöld füves mezőt,
Kopasz hegyszirt csúcsa csiklandozza a felhőt.
Lent a hegy lábánál egy kis patak csobog,
Béke vesz körül, szívem nyugodtan dobog.
Itt fent, a magasban, ezer méter fölött,
A mesés Tiroli tájban gyönyörködök.
Lentebb tehéncsorda nyakán kolomp csörög,
Az ember ilyen tájon szívesen ücsörög.
Ez a táj teljesen más nyáron, mint télen,
Más éjszaka, és más ragyogó napfényben.
Utak kacskaringóznak talpaim alatt,
Itt fent még az idő is lassabban halad.
Néha a hegyoldal szélére kiállok,
Kíváncsi vagyok, onnan vajon mit látok.
Alattam egy völgy s körülötte magas hegyek,
Ilyen tájakra szívem szívesen vezet.
Virágokkal díszített, nagy, erkélyes házak,
Melyek pompássá teszik az alpesi tájat.
Csak ülök a padon és gyönyörködök,
Milyen jó, hogy édesanyám ide költözött.
Mesés tájak, friss levegő, napsugarak,
Csak ennyi kell, hogy jól érezzem magamat.
Antal Dávid
2014.08.20.